Védelem – Elhárítás

Az üzleti verseny növekedése, a bűncselekmények számának emelkedése, a külső körülmények gyors változásai miatt egyre kevésbé elhanyagolható javaink, értékeink, magán és üzleti érdekeink, titkaink védelme, az azokat veszélyeztető támadások felismerése és elhárítása. Egyes, az ország számára stratégiailag is fontos piaci szereplők védelmét a Nemzetbiztonsági Hivatal ugyan ellátja, de ezen a körön kívül lévő vállalkozások számára a védelem ugyanolyan fontossággal bír.

Külföldi és hazai felmérések szerint, a nyilvánosságra került ügyek szerint a magyar vállalatok 62 százaléka vált súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben. A pórul járt vállalatok száma két év alatt drasztikusan, két és félszeresére nőtt, amivel jócskán megelőzzük a közép-kelet-európai (50 százalék), valamint a világátlagot (43 százalék) is.

A magyar cégek ellen az elmúlt két évben átlagosan kilenc bűncselekményt követtek el. A leggyakoribb visszaélésfajta a lopás és hűtlen kezelés (a vállalatok 48 százalékánál), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény (26 százalék), valamint a korrupció és megvesztegetés (17 százalék) volt.

A hazai cégeknek az elmúlt két évben közel 4 milliárd forint veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények, ebből a lopás, illetve hűtlen kezelés (1,5 milliárd forint), a korrupció és megvesztegetés (1,4 milliárd forint), szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélés (185 millió forint) volt.

A gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó átlagos veszteség cégenként 62 millió forintra rúgott. A gazdasági bűnözés Magyarországon a fehérgallérosok "sportja". A legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (90 százalék), jellemzően 31 és 50 év közötti (80 százalék). A visszaélést elkövetők 64 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények 27 százalékát felsővezetők, 20 százalékát középvezetők követték el.

A bűnügyi statisztikai adatok szerint az ismertté vált bűncselekmények számának enyhe emelkedése (2006: 425941 – 2007: 426914) mellett, megfigyelhető a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények számának (2006 évi: 17862 illetve, 260147 – 2007évi: 14021 illetve, 276193) kirívóan magas aránya az egyéb bűncselekményekhez képest (47százalék).

A piaci versenyből fakadó információ igény növekedése, az egyre intenzívebbé és módszereiben változatos üzleti hírszerzési és ipari, gazdasági kémkedési törekvések megfelelő ellenintézkedések hiányában láthatatlanok maradnak, visszafordíthatatlan károkat, veszteségeket okoznak, késői felfedésük, már csak a történtek rekonstruálását, a felelősök beazonosítását és a „tapasztalatok” hasznosítását eredményezi.

A fenti felmérési és statisztikai adatok alapján látható a megelőzés és felderítés fontossága és szükségessége,

Amelyeknek érdekében komplex intézkedések bevezetése válhat szükségessé.